~Ha majd egyszer életünkben összehoz a sorsunk, el ne feledd, hogy mi ketten jó barátnők voltunk..!~ (:
~Sok ember fog ki-be járkálni a szívedben, de csak az igaz barátok fognak mély nyomot hagyni.~ (:
~Majd egyszer évek múltán, mikor a múlt nem beszél, legyek én is azok között, aki emlékezetedben él!~ (:
~Melletted leszek happyben-depiben, jóban-rosszban, lazán-faszán, de igazán!~ (:
~Két szócskát írok neked: mindig és soha, Légy boldog MINDIG! De szomorú SOHA!~ (:
~Két hajó úszik az élet tengerén, az egyikben te ülsz, a másikban én. A két hajó egymástól elszakad, de a mi barátságunk örökre megmarad.~ (:
~Azt mondják, a nevetés meghosszabítja az életet... akkor mi már halhatatlanok vagyunk!~ (:
~Ma még ilyen vagyok, de holnap már más leszek, talán meg is változom, de sosem feledlek!~ (:
~Nem hiába szép a neved, elfeledni nem is lehet! Arra kérlek te se feledd, ki e pár sort írta neked!~ (:
~Azért írom ide e sorokat, mert akkor is megmarad, ha kitéped a lapokat!~ (:
~Aki ezt a könyvet kinyitja, emlék nélkül be ne csukja!~ (:
~Ha majd egyszer évek múltán? legszebb vágyad teljesül, ifjú lelked a múlt idők szép emlékén elmerül. Vedd kezedbe e kis könyvet, mint szeretet zálogát, s meglátod eléd varázsolja ifjúságod szép korát!~ (:
~Emlékül, hogy emlékezz, mikor az emlékem, már csak egy emlék lesz..!~
~ Nem az az igaz barát, ki a könyvedbe verset ír, hanem az, aki veled együtt nevet, s veled együtt sír!~ (:
~Mit írjak? És mennyit? Légy boldog, csak ennyit. Légy azé, kit szeretsz, mert boldog csak így lehetsz..!~ (: